A Pest Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági, Állategészségügyi, Növény- és Talajvédelmi Főosztályának határozata alapján a Ráckeve külterület 098/1 hrsz-ú ingatlanon található szőlő aranyszínű sárgaság (Grapevine flavescence dorée) betegséget okozó Grapevine flavescence dorée phytoplasma (továbbiakban: FD zárlati károsító) károsítóval fertőzött szőlőtőke helyétől számított 1 km sugarú körben lévő területet fertőzött területté, a fertőzött terület határától számított 3 km sugarú körben lévő területet puffer zónává jelölte ki.
A fertőzött területeket és a puffer zónákat (együttesen: körülhatárolt terület) térbeli kiterjedését a mellékelt térkép ábrázolja.
A fertőzött területen az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelő köteles az alábbi növény-egészségügyi intézkedéseket és növényvédelmi technológiát betartani:
- Az FD zárlati károsító jellegzetes tüneteit mutató minden, az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által jelzőfestékkel megjelölt szőlőnövényt gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni, az erről rendelkező külön határozatban előírtak alapján. 2
- Az FD zárlati károsító terjedésének nyomon követése miatt, az ültetvény használója köteles az eltávolított szőlő aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteit mutató szőlőnövények helyét a helyszínen azonosítható módon megjelölni, valamint az esetlegesen a talajban maradó gyökérzetből fakadó új hajtásokat folyamatosan eltávolítani a vegetáció során.
- Tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősített területen található minden szőlőterületről, amely korlátozás alól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vonatkozó jogszabályban foglalt feltételek teljesülése esetén kérelemre feloldást adhat .
- A károsító terjedését elősegítő növényt, terméket, anyagot, eszközt a területre ki- és bevinni tilos.
- Tilos szaporítóanyagot szedni a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról, míg el nem telik két olyan teljes vegetációs időszak, amelynek kezdete óta nem észlelték a szőlő aranyszínű sárgaság betegség tüneteit.
- Meg kell semmisíteni (égetéssel, vagy ha az nem lehetséges, a növényanyag aprítást követő talajba forgatásával) a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról származó minden, szaporítóanyag-termelésre szánt növényanyagot, beleértve a metszés során keletkezett nyesedéket is.
- Szőlő szaporító- és ültetési anyagot a területre csak igazolási rendszerben termesztett, hatósági növény-egészségügyi ellenőrzésben részesített szőlőiskolákból, forgalmazó helyekről származó tételekből szabad telepíteni.
- Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az FD zárlati károsító fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor (Scaphoideus titanus) ellen kötelező védekezést ír elő a növényegészségügyi zárlat fenntartásáig. A rovarvektor biológiáját figyelembe véve a vegetációs időszakban – a kiadott védekezési felhívásoknak megfelelően – 2-3 alkalommal kötelező kémiai – vagy azzal egyenértékű hatékony – védekezést folytatni. A zárlati károsítót terjesztő rovarvektor ellen végzett célzott növényvédő szeres kezelésekről nyilvántartást (permetezési naplót) szükséges vezetni, melyet az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig köteles megőrizni.
- A fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor szőlővesszők kéregrepedéseibe esetlegesen lerakott tojásainak elpusztítása érdekében a tél végi metszéssel eltávolításra kerülő vesszőket meg kell semmisíteni (égetéssel, vagy ha az nem lehetséges, a növényanyag aprítást követő talajba forgatásával). A növény-egészségügyi zárlat fenntartásáig a rügyfakadáshoz közeli időszakban olajos lemosó növényvédő szerekkel lehet gyéríteni a vesszőkön áttelelő tojások számát.
- Rendszeresen ellenőrizni kell a szőlőnövényeket és ültetvényeket a FD zárlati károsító tünetek jelenlétének megállapítására és észlelés esetén haladéktalanul jelenteni kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek.
- Fertőzött területen nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény.
A pufferzónában az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag termelő köteles az alábbi előírásokat betartani:
1.) Rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig a szőlőterületén a szőlő aranyszínű sárgaság tünetek jelenlétének felderítésére, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet.
2.) A zárlat ideje alatt a zárlat alá helyezett területről (körülhatárolt terület) az élelmiszerlánc felügyeleti szerv engedélye nélkül az FD zárlati károsító fertőzést vizuálisan mutató, illetve laboratóriumi vizsgálattal igazoltan fertőzött növényt kivinni, illetve a károsító terjedését elősegítő növényt, terméket, anyagot, eszközt a területre ki- és bevinni tilos.
3.) Vegetáció során a rovarvektorok ellen – a kiadott védekezési felhívásoknak megfelelően – 2-3 alkalommal növényvédő szeres védekezést kell elvégezni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által a védekezésre, védekezés optimális idejére vonatkozó hirdetményi úton közzétett védekezési felhívások figyelembevételével. A kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni.
4.) A fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor szőlővesszőkre esetlegesen lerakott tojásainak elpusztítása érdekében a tél végi metszéssel eltávolításra kerülő vesszőket meg kell semmisíteni (égetéssel, vagy ha az nem lehetséges, a növényanyag aprítást követő talajba forgatásával). A növény-egészségügyi zárlat fenntartásáig a rügyfakadáshoz közeli időszakban olajos készítményekkel kell gyéríteni a vesszőkön áttelelő tojások számát.
5.) Meg kell semmisíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kormánytisztviselői által kijelölt szőlőnövényeket a külön határozatban előírtak alapján.
6.) Nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül.
7.) A nyugalmi időszakban a szőlőnövényeket, a művelési módnak megfelelően metszésben kell részesíteni.
A növényegészségügyi zárlat (karantén) enyhítéséről, illetve feloldásáról az elrendelő hatóság intézkedik.
Az alábbi linken a Kormányhivatal weboldalán közhírré tett határozat elérhető:
dr. Rupp-Müller Melinda
jegyző
