Ráckeve a Csepel – sziget déli részén Budapesttől 47 km-re található a Ráckevei-(Soroksári) Duna-ág vagy másik nevén, a Kis-Duna partján. A Csepel sziget „fővárosa”-ként is emlegetett sokszínű Ráckeve a középkor legértékesebb műemlékeitől az újkori polgárosodás értékein át, napjaink kultúra szeretetét is mutatja. A vidék sokrétűségét, a táj változatosságán túl a különböző nemzetiségek és kultúrájuk együttélése is adja.

A várost körülölelő természeti szépségek, a vizek közelsége, történelmi múltja és emlékei valamint az utóbbi évek országos hírű, kiemelt rendezvényei alapján Ráckeve méltán a régió egyik legkiemelkedőbb településének számít.

Az utóbbi évek magas színvonalú kulturális és idegenforgalmi rendezvényeinek, valamint a városi oktatási, közművelődési és közgyűjteményi intézményeiben folyó munkának köszönhetően 2010-ben Ráckeve városa elnyerte a 10.000 fő alatti települések kategóriájában a Kultúra Magyar Városa megtisztelő címet, valamint a Legsportosabb település díját is.

A vidék sokrétűségét, a táj változatosságán túl a magyar lakossággal harmóniában élő különböző nemzetiségek (szerb, sváb) és kultúrájuk együttélése is adja.

Ráckeve már a bronzkor óta lakott település. A honfoglaláskor az egész szigetet Árpád törzse foglalta el. Máig őrzi a város, címerében az árpád-sávot. Később az Árpád-házi uralkodók kedvenc vadászterülete lett. Árpád fejedelem tiszteletére nevezték el az általános iskolát, a hidat, a múzeumot, egy utcát és egy teret is.

A település első virágzása a rác, avagy szerb lakosság betelepülésével kezdődött 1440 körül. A várost ekkor kezdték Kis Kevének nevezni, majd később a Rác-Keve nevet kapta.

Csepel-sziget Keve várossal együtt a mindenkori magyar királyné nászajándéka volt. Már Zsigmond feleségének adományozta a szigetet. Mint királyi tulajdont emlegetik Mátyás oklevelei is. Csepel-sziget volt Beatrix legnagyobb magánbirtoka. Savoyai Eugén herceg 15 000 forintért vásárolta meg a szigetet 1698-ban.

A 18. században német telepesek növelték a város lakosságát. Ezzel Ráckeve háromnemzetiségűvé vált: magyarok, szerbek és németek lakták. Az ideérkező katolikus vallású német telepesek jelentős kedvezményeket kaptak, nem csoda, ha az 1440 óta, legrégebben működő, Görögkeleti Egyház hívői az évszázadok alatt kikoptak a városból és a sziget másik felén, Lóréven telepedtek le. A templomuk is csak évente egyszer-kétszer telik meg élettel.

Ráckevét négytornyú városnak is nevezik, hiszen szinte mindenhonnan látszik a régi Városháza tűztornya, és a három templomtorony. A vallásos településen három nagyobb egyház képviselteti magát. A valaha állt zsidó imaházat már csak egy emléktábla idézi a mai Budapest Bank épület falán.

A szabadságharc bukása után Ráckeve fejlődése lelassult. Nem jött létre gyáripar, és vasút is csak a 19. század végére kötötte össze fővárossal. Ekkor alakult csak a Népbank, a Takarékpénztár, ekkor jött létre Casino, Népkör és Polgári Olvasókör.

A 20. században Ráckeve járási székhely lett, itt működtek a térség közigazgatását végző hivatalok. A nagyközségben elkezdett fejlesztések eredményeként Ráckeve ismét városi rangot kapott 1989-ben. 2009-ben ünnepeltük a várossá válásunk 20. évfordulóját.

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy Ráckeve fejlődési lehetőségei a természeti- és környezeti adottságaiban, a történelmi emlékeiben, épületeiben, az emberi erőforrásokban, az idegenforgalomban és a turizmusban rejlenek.

Kiemelt vonzerővel bír a négy csillagos Kék Duna Wellness Hotel, de egyre népszerűbb a 2005-ben megnyílt Aqualand Termálfürdő és az idén megnyílt Termálkristály Hotel. Az 52 C fokos 1040 méter mélyről feltörő termálvizet gyógyvíznek minősítették a szakemberek (jótékony hatású a mozgásszervi, ízületi, nőgyógyászati és bőrproblémákra).

A zsilipek miatt a sodrásmentes, állandó vízszintű Kis-Duna kitűnő lehetőséget biztosít a vizek szerelmeseinek a sportolásra, kikapcsolódásra. A folyó e szakasza nyugodtsága miatt alkalmas a helyi és környékbeli iskolások kajak-kenu sportjának gyakorlására, a fürdésre.

A vizek szerelmeseit várják felfedezésre a szigetek (Angyali, Senki, Kerekzátony), a holtágak (Balabán), amelyeknek partjait szegélyező erdők, mezők, nádasok számtalan olyan védett növény-és állatfajnak biztosítanak menedéket, amelyek valaha ezen a tájon élhettek, és ma már csak ritkán fordulnak elő, ezért vigyázni kell rájuk.

A város igyekszik külsejében is vonzóvá válni, ezért folyamatosan renoválják, restaurálják a műemléki jellegű épületeket, kövezik a városközpont tereit, és nagy hangsúlyt fektetnek a virágosításra. Télen a növények pihennek, ekkor viszont adventi fényekkel díszítik a várost, ráhangolódva a közeledő szeretet ünnepére, a Karácsonyra.

Ráckevének értéke a történelmi múltjához fűződő számos műemlék jellegű létesítmény, építmény is:

Ha délről közelítjük meg a várost, először a Savoyai-kastély tárul elénk érett barokk pompájával, amely Ráckeve legimpozánsabb épülete, és csaknem lebontásra került a 20. század első évtizedeiben, mert az akkori uradalmi főintéző szerint a tatarozás óriási összegbe került volna, "annyit nem ér meg az egész viskó"- mondta- az első magyarországi világi, barokk kastélyra.

Építtetője Savoyai Eugén herceg, a zentai csata (1697) győztese, tervezője Johann Lucas Hildebrandt, aki a bécsi Belvedere palotát is megálmodta, Közép-Európa jelentős barokk építőművésze. 1702-1714-ig készültek el a pompás főépülethez csatlakozó szárnyépületek. 1725-ben az oldalsó szárnyakat építették fel, majd 1750-ben az utcával párhuzamosan a gazdasági és melléképületeket. Így bezárt az U alakú grassalkovich-stílusú kastély.

A ráckevei palota valóban tájba tervezett épület. Először itt valósította meg Hildebrandt a később oly sokszor megismételt művészi gondolatát, az alkotás és a táj kapcsolatának megteremtését.

Építtetője arra számított, hogy az épületet háborús támadás soha nem éri, ezért nem is emlékeztet az előző század magyar várkastélyaira. Katonailag tehát védhetetlen. A tulajdonos tudatosan egy új kor hírnökét, egy ragyogó világi palotát emeltetett.

Az épület szépségét a méretek harmóniája és a tájhoz való nagyszerű alkalmazkodás adja. A homlokzaton található allegorikus szobrok elsősorban épületdíszítési feladatokat töltenek be és utalnak az építtető herceg érdeklődésének világára. Savoyai Eugén herceg szívesen vadászott, pártolta a tudományokat, számos szobor a férfierő, a katonás tartás megtestesítője. A kocsifelhajtó medalionjaiban Mars és Minerva mellszobra - szinte összesítő jelképként hat.

A kastély kertjében magasodó hatalmas, évszázados gesztenyefák és tölgyek természetvédelem alatt állnak.

A régi estélyek fénye mára hivatássá vált. Ma a kastély étteremként és szállodaként működik, de a legújabb kori divatnak megfelelően, esküvők, a legúribb igényeknek is megfelelő „party”-k, vállalati „team-bielding”-ek, kedvelt helye.

A kastély melletti kis téren áll az Árpád-szobor, mely Szász Gyula alkotása és a millenniumi ünnepségek során, 1897-ben avatták fel.

A kezével távolba mutató kacagányos, pajzsos Árpád-szobra jelenlegi helyétől nem messze az Árpád-ligetben állt, de amikor megkezdték a gimnázium elődjének, a mezőgazdasági iskolának az építését 1941-ben, akkor a szobrot az István térre vitték. 1975-ben, amikor Makrisz Agamemnon Békegalamb szobrát felállították az Árpád szobor helyére, akkor hozták újra vissza a kastély előtti parkba, eredeti helyétől nem messzire. Az oszlopot Pikler János szobrász formálta újjá az eredetinek megfelelően, az oszlop közepén Árpád vezéri címerét helyezve el, alján pedig újrafaragta azt a jelenetet, amikor a sziget népe, az ifjak örömünnepet rendeznek Árpád fia, Zsolt születésekor.

Az Ady Endre Gimnázium a Duna partján áll, az egykori mezőgazdasági iskola helyén. Wahner János tervezte és érezhető rajta a szecesszió letisztult változatainak hatása, főleg a homlokzat és az emeleti rész kiformálásában. Wahner mintának a Csepel-sziget és a kiskunsági ház oszloptornácos háztípusait választotta és a magas homlokzatot magyar parasztházakra emlékeztetően hat oszlopra helyezte.

Az 1950-ben alapított gimnázium a 300 évvel korábbi 1650 körüli, hajdani kevi algimnázium utódja.

A gimnázium értékes műtárgyaknak ad otthont, pl. Ferenczy Béni: Ady maszkját, Demjén Attila: Attila portréját tekinthetik meg az érdeklődők.

Ács Károly márványbólkifaragott mellszobra Lindner László szobrászművész alkotása, az eredeti Lontay Antal bronzból készült mellszobrának nyomán egyéni látásmóddal megalkotva. A büszke kisnemes, Ács Károly (1823-1894), Petőfi Sándor barátja volt, nemzetőrként is küzdött az 1848-49-es forradalom-és szabadságharc alatt, aki a Duna-menti népek összefogásának gondolatát hirdette, költőként, műfordítóként és hagyatékából épülhetett fel az egykori mezőgazdasági iskola.

A városba vezető főúton a Kossuth Lajos utca sorakoztatja fel a hajdani gazdag kereskedőváros késő-gótikus, reneszánsz, barokk elemeket őrző házait.

A Kossuth Lajos utca 74-76. szám alatt található a szecessziós stílusban megépült „szecessziós ház”, amelyet szintén Sebestyén Arthur tervezett 1910-ben.

Az Ács Károly Művelődési Központ épülete az egykori Fekete Sas fogadóként, vendéglőként működött, amely részben középkori eredetű, részben a 18-19. század átalakításainak nyomai fedezhetők fel rajta.

Az Ács Károly Művelődési Központ emeleti folyosóján működő Kísérleti Galéria a helyi fiatal tehetségeknek nyújt lehetőséget a bemutatkozásra.

A Művelődési Központ gazdag kulturális programokat kínál a helyi lakosoknak és a városba érkező vendégeknek, valamint szervezi az éves nagy fesztiválokat.

Ráckeve kulturális kínálata sokszínű, hiszen minden év áprilisában rendezik meg az Országos Nemzetiségi Fesztivált, ahol a Magyarországon élő nemzetiségek hagyományőrző néptáncosai, népzenészei, kézművesei képviseltetik magukat, ismertetik meg egymással táncos és zenei kultúrájukat, viseleteiket, hagyományaikat.

Jelentős esemény a június első hétvégéjén megrendezett János Vitéz Napok is, amely szintén színvonalas programokkal várja a szórakozni, kikapcsolódni vágyókat. Ez a fesztivál a város szülöttéről Horváth Nepomuki Jánosról kapta elnevezését, aki irodalmi feltételezéseként egy legenda szerint Petőfi Sándor János Vitézének ihletője volt.

A legkiemelkedőbb nyári esemény a Summerfest Nemzetközi Folklórfesztivál és Népművészeti Vásár, mely minden évben augusztus 12-22. között kerül megrendezésre 20-30 ország részvételével. A fesztivál kínálatában színpadi bemutatók, népzenei koncertek, menettáncos felvonulás, fesztiválklub, gálaműsor, kiállítás, táncházak, szabadtéri színházi előadások, kézműves-és képzőművészeti foglalkozások szerepelnek.

Ráckeve másik, hagyományosan megrendezett országos hírű látványossága a Szent István-napi lampionos csónakfelvonulás.

A város életében meghatározó gasztronómiai esemény az Őszi Ászok Fesztivál, mely a horgászok, borászok, lovászok galambászok, vadászok és egyéb „ászok” közös ünnepe. A szüreti felvonulás és bál, a halászléfőzés, a vadétel-és borkostoló mellett még számos érdekesség, így idegenforgalmi kiállítás, kisállat-bemutató, kézműves foglakozások, népművészeti vásár, színpadi produkciók várják az érdeklődőket.

Közismert a ráckevei „csónakos” piac, amelyet minden szerdán és szombaton rendeznek a Duna partján található Szegedi Kis István sétányon, és ahol mindenféle portéka megtalálható, a friss zöldségtől a divatos ruhákig.

A művelődési központtal szemben található a Kelemen László park, amelynek névadója Kelemen László (1762-1814). a magyar hivatásos színjátszás Ráckevére visszavonuló alapító igazgatója, aki itt kántorkodott 1802.ben.

A művelődési ház mellett található a szakmai, képzőművészeti-iparművészeti körökben országos hírnévre szert tevő Keve Galéria, amely időszaki kiállításoknak ad otthont. Az átépített 16. századi épületen a lefaragott reneszánsz ajtókeret és a kis reneszánsz ablak kőkeret sugall középkori hangulatot, melyhez jól illik a padláson megtalált színes Zsolnay cserépkályha, melyet az egyik teremben állítottak ki. Az antik hangulatú épület és a kortárs művészetek jól megférnek egymás mellett.

A Csepel-szigeten nem alakult ki önálló, csak a tájra jellemző népi kultúra, hanem átmenetet képező lépcsőt alkotott a Kiskunság és a Dunántúl között.

Ráckeve néprajzáról, és történetétéről a legtöbbet a neobarokk Münich-házban korábban a Pest Megyei Múzeumok Igazgatóságához, majd 2013-tól ismét Ráckeve Város fenntartásába kerülő éppen 50. évét betöltő „Árpád” Muzeális Gyűjtemény gyűjteményéből tudhat meg az idelátogató. A Duna-parti oldalon álló neobarokk épületet szintén Sebestyén Arthur tervezte 1921-ben, Münich Jenő ráckevei nyomdász kérésére, akinek a műhelyében jelent meg Ráckeve legtöbb számottevő nyomdai terméke egészen 1948-ig, az államosításig.

Ráckevén a múzeumalapítás gondolata már az 1870-es években felvetődött. A századfordulón, a gátépítési munkák során előkerült gazdag bronzkori régészeti leletek újra sürgették a múzeum fölállítását. 1962-ben alakult meg, mint helytörténeti gyűjtemény, de 30 év kellett, hogy megkapja a tájmúzeumi, területi múzeumi kinevezést.

Az emeleti szinten időszakos képzőművészeti-néprajzi-iparművészeti kiállításokkal várják a látogatókat. Napjainkban már csak a múzeumban követhető nyomon a városkép arculatváltozása.

A múzeumtól nem messze a híd lábánál Patay László és a városban, valamint a környéken élő művészek alkotásainak ad helyet a Patay László Városi Képtár, amelyet 1997-ben nyitott meg Ráckeve városa.

Az alsó szinten jeles 20. századi természetelvű magyar festőiskolák és műhelyek képviselőinek festményeit tekinthetik meg a látogatók, többek között Benczúr Gyula, Rippl-Rónai József, Szinyei Merse Pál, Paál László műveit.

A Képtár felső szintjén a 2002-ben elhunyt Patay László rendkívüli hatású kiállítása tekinthető meg. Az egyik legérdekesebb alkotás, az élete vége félé közeledő mester víziója a képzőművészet szintetizálásáról.

Az 1970-es évek második felében Ráckeve fejlődése felgyorsult. A városka szerkezetére, atmoszférájára egyre inkább felfigyeltek az innen elszármazott, ide visszatérő festők, képzőművészek, mint például: Kocsis László, Fegyó Béla, Bodnár Ede. Műveikben megjelenik a szerb templom, a régi házak és a görbe utcák. Patay László is Ráckevét választotta későbbi művészi alkotóműhelyének.

Nem csaka képtárban férnek meg egymás mellett művészek alkotásai. A városi Képtártól nem messze alkot, és állít is ki Fegyó Béla, Patay mester tanítványa. Műterem-Galériájában a tájképek, és csendéletek mellett megható portréi is láthatók.

Az Alföld felől a millennium ünnepére átadott, az 1896-ban vasból készült Árpád híd-on át juthat be az ideérkező vendég Ráckevére, és ez a híd köti össze a szigetet az alföldi vidékkel. A korabeli metszeteken látható, hogy már a szabadságharc korában is volt itt egy szétszedhető fahíd. Ennek még korábbi elődje volt az a karókra erősített, kötelekkel ellátott repülőhíd, amelynél karótól karóig húzták kötélen a révészek a bárkákat. A II. Világháborúban a visszavonuló magyar hadtest robbantotta fel maga után a hidat, amelyet először 1949-ben építettek újjá a szintén felrobbantott szolnoki, Tisza-híd roncsaiból megmaradt vasszerkezetből, majd 1993-ban állították helyre a jelenlegi formájába.

A híd városfelőli lehajtójánál áll a 2007-ben felújított neobarokk Vámház, amely az 1930-as évekből származik, építtetője szintén Sebestyén Artúr volt, aki a Gellért szállodát is tervezte, valamint, a ráckevei polgári iskolát, a múzeumot és az ún. szecessziós házat a Kossuth Lajos utcán. A kis épület az 1980-as években visszakapta eredeti vonalait, helyreállítója Czerny Károly helyi lokálpatrióta építész volt. Először egy kis cukrászda, fagylaltozó nyílt meg benne, 2009-ben pedig a város a II. Világháború ráckevei áldozatainak alakított ki benne egy emlékhelyet.

A piac lejárója előtti Hősök terén áll a Hősök emlékműve, amelyet 1930-ben állítottak fel. A kétalakos lendületes szobor egy kürtöt fújó ősmagyar harcost ábrázol, mellette éppen kardot ránt az I. Világháború katonája. A város ezzel az emlékművel az I. Világháború hősi halottaira emlékezik.

Ezen a téren állítatta a helyi cserkészcsapat és a város közösen fel 2004-ben az ’56-os áldozatok emlékére kopjafáját.

2010-ben pedig kialakították lejjebb az Összetartozás Emlékparkot, ezzel is tisztelegve trianoni békediktátum következében határon túl rekedt honfitársaink iránt.

A Szegedi Kis Istvánról és Skarica Mátéról elnevezett piac sétányon látható és látogatható Európa egyetlen szabadtéri vizén működő hajómalma.

2006. őszén lakossági kezdeményezésre, a ráckevei vízimolnárság hagyományainak felélesztésére, a „jelképünk volt és lehetne” gondolat mentén éledt fel ismét a ráckeveiek kedve a valaha Ráckevén utolsóként működő hajómalom újbóli megépítésére, amely turisztikailag felhasználható és Ráckevéhez történelméhez kötődő létesítmény is egyben. Kialakítását úgy tervezték, hogy ténylegesen lehet lisztet őrölni, s mintegy „üzemlátogatás” szerűen látogatható is 2010. augusztus 19-e óta.



A piac sétány kedvelt helye a horgászoknak, a szépen kikövezett parton szívesen sétálgatnak a helybeliek, etetik a szárcsákat, vadkacsákat, hattyúkat a kismamák gyermekeikkel, péntekenként pedig 3 éve működik a Péntek Esti Korzó (PEK), amikor megtelik a sétány élettel, árusokkal, zenével, színjátszókkal, előadóművészekkel.

A közismert „csónakos piacnak” is ez a sétány ad helyet minden szerdán és szombaton.

Szemben a híddal áll a régi Városháza, amelybenma a Bíróságnak található, - és bár nem sokáig, hiszen hamarosan új épületbe költözik-, de itt működik a gyerekkönyvtár, az ÁNTSZ iroda és más hivatalok is. Az 1500-ban épült, díszes, barokk kapus középkori városháza lebontása után, 1901-ben, annak helyére felépítették az új, szecessziós stílusú városházát. Megépítése a gyors fejlesztésnek köszönhető.

Lőrinczy István főjegyző olyan épületet kívánt emeltetni "mely Ráczkeve város lakosságához és anyagi viszonyaihoz méltó... " A magyaros, szecessziós elemeket mutató tűztornyos, alföldi típusú városháza a Lemberger-cég kivitelezésében egy év alatt épült fel. 1902 januárjában tartotta a képviselő-testület az új városháza tanácstermében első gyűlését, amelynek falait hajdan a város kutyabőrre írt beüvegezett kiváltságlevelei díszítettek, amelyek jó része a II. Világháború alatt elkallódtak, de itt volt a város gondatlanul eltékozolt levéltára is. A tanácsteremből léphetünk ki a kovácsoltvas korlátú erkélyre, amelyet gyakran lefotóznak a fényképészek.

Az akkori közigazgatási elvárások szerint még elfért benne nem csak a városháza, hanem az egykori járási székhely csaknem minden hivatala is, de a 1970-es években az akkori tanácsot, illetve a későbbi önkormányzatot átköltöztették egy kevésbé szép, de a hetvenes évek ízlése szerint, minden bizonnyal, korszerű épületbe.

2009-től látogatható kilátóként a szép, kovácsoltvas erkélyes tűzjelző torony, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik az Angyali-szigettől a Kerekzátony szigetig.

Ráckevén áll Magyarország egyetlen, Európa a legészakibb részén fennmaradt gótikus szerb temploma, a Nagyboldogasszony-templom (1487), a többiek mind a 18-19. században épültek. A templom a ráckevei olasz falrakó csoport alkotása, belső falait az 1700-as évekből való középkori balkáni stílusú freskók díszítik, amelyek Grundtovits Teodor mester művei.

A főtemplom belső tere építészetileg egységes. A szentélyt a hajótól elválasztó ikonosztáz gazdag, barokk alkotás, a 18. századból származó, magas színvonalú ikonokkal és fafaragványokkal. A második és harmadik boltszakasz közötti teret alacsony fal választja ketté. Ez a freskókkal díszített fal különíti el a férfiak templomát a női templomtól. Mennyezete késő gótikus hálómennyezet, amely hat boltszakaszból áll, a hatodik maga a szentély. A szentélyt a kecses rokokó ikonosztász takarja, amelyen három ajtó nyílik, a középső a püspöki ajtó, a „királykapu”, a két szélsőt használja a misét mondó pap. A szentélybe nő nem léphet.

A templomon már kívülről is észrevehető, hogy nem egyszerre épült a kápolnával. A Szent János-kápolna oromzatának gótikus kőkeresztje töredékes. Román hatású oldalkápolnájának falában elmosódott szövegű sírkő áll. A két kápolna falához épített pillér is a különböző építési időpontokra utal. Az eredetileg olasz stílusú külön álló harangtorony alsó szakaszán késő gótikus ajtó látható. A harangtorony gótikus földszintjét a 18. században két copfstílusú emelettel és törtvonalú sisakkal egészítették ki.

A templomot körülvevő magas téglakerítés szintén a 18. században épült, kőkeretes, kosáríves barokk kapuján az 1768-as szám található, kovácsoltvas rácsát az 1960-as években az Országos Műemléki Felügyelőség készítette. A kapubejáratot szerb kettős kereszt díszíti.

A templomot körülvevő ún. „szerb porta” épületegyüttesében a 15-19. század között épült rangos és népi épületek emlékeztetnek a hazai szerbség első jelentős központjára.

A Református Egyház 1544 óta működik Ráckevén. Jelentőségét a felújítás, és az új harangok is bizonyítják. Egy régi, középkori alapokon nyugvó, gótikus templom helyén áll a mai református templom, amelyet 1913-ban építtettek neogótikus stílusban. Tornya 43 méter magas, Dobrovszky József tervezte. A reformáció idején, melyet ezen a területen Szegedi Kis István prédikátor kezdeményezett, a város püspöki székhely lett. Utóda, Skarica Máté 1581-ben íródott „Kevi városáról való szép Historia” című írásában korhű képet ad az akkori Ráckevéről.

Itt a Kossuth utcában található az egykori polgári iskola, amely szintén Sebestyén Artúr tervezésében épült 1924-ben, neobarokk épület. A „Levegőt!Ráckeve élhetőbb belvárosáért!” nagypályázat részeként 2012-ben teljes felújításon és átalakításon ment keresztül az épület, ahová beköltözött a Skarica Máté Városi Könyvtár, amely a 21. század modern technikai eszközeivel és szolgáltatásaival, esztétikus és kényelmes közösségi tereivel várja az olvasókat.

A város főterén található a késő gótikus reneszánsz stílusban épült Fekete Holló vendéglő, korábban Zöldfa vendéglő, amelyet majdnem lebontottak, amikor előkerültek reneszánsz ablaktöredékei, ezért megmenekült az enyészettől, felújították. Sokáig étterem és borozó működött benne, ma ismét felújítás előtt áll.

A város lakóinak több mint fele Római Katolikus. A 1791-1799 között épült Keresztelő Szent Jánosról elnevezett copfstílusú katolikus templom, egyhajós, egyszerű épület. Nevezetes, a bal oldali falnál található Nepomuki Szent János-oltár, ezt a ráckevei molnárok állíttatták.

Egy szép, korai barokk Krisztus-szobor a molnárok karzatán is található. Arányaiban szép alkotás a templom sekrestyéjének copfstílusú szekrénye is. Egyik fő érdekessége, hogy belső több mint 600m2 felületű seccoit a ráckevei Patay László Munkácsy-díjas Ráckevén élt festőművész készítette. Az Ő alkotásai díszítik, többek között a Szegedi dómot, és a Parlament több termét is.

A templom mellett áll az 1896-ban épült neobarokk ihletésű Szent Imre Katolikus Általános Iskola szépen felújított és évről évre bővülő épülete. Egykor itt működött a polgári iskola neves oktatókkal.

A Szent István tér hangulatához hozzájárul a János Vitéz Díszkút, a katolikus templommal szemben, amelyet 1999-ben Markolt György szobrászművész alkotott.

Él egy legenda Ráckevén, miszerint Petőfi Sándor János Vitézének figuráját egy ráckevei születésű ifjú, Horváth Nepomuki János alakjáról mintázta. A hasonlóság elég sokrétű…A legendát jól használja a város, hogy egy újabb rendezvénnyel csalogassa Ráckevére a látogatókat évről évre minden június első hétvégéjén, a János Vitéz Napokon 2001-től.

Azt már nehéz kideríteni, hogy János Vitéznek valóban van-e köze Ráckevéhez. Az azonban tény, hogy a ráckevei Ács Károly Jókai Mór barátja volt, aki bemutatta őket egymásnak Petőfivel. Ács Károly maga is verselgetett. Hárman, közös kötet kiadását is tervezték, ami persze a cenzúra éberségén elbukott. Hogy mit mesélt Ács Károly a hányatott sorsú ráckevei fiúról Petőfinek, talán sosem derül ki.

A szabadságharc kiemelkedő alakja, Ráckeve híres szülött, Ács Károly adományából alakult meg a Mezőgazdasági Iskola, a város középiskolájának-gimnáziumának, az Ady Endre Gimnáziumnak elődje.

Ráckeve városközpontja a Szent István tér, ahol áll a 2000. augusztus 20-án felavatott Szent István szobor, amely Rátonyi József, Munkácsy-díjas szobrászművész alkotása.

Itt a téren található a Polgármesteri Hivatal, érdekessége a tanácskozóterem, amelyet Patay László seccoja díszít. Az 1971-ben készült falfestmény a négy évszak ábrázolásával jeleníti meg a ráckevei tájat.

Folytatva a városnéző sétát, a Szent János térre érkezünk, ahol áll a 18. század közepén készült Nepomuki Szent János-szobor, amelyet már az 1778. évi canonica visitaciois említ. Ezt a katolikus szentet a vízen járók, a molnárok és a hajósok választották a védőszentjüknek. A szobor a régi Alszög és Felszög határán áll.

Ezen a téren áll Horváth Nepomuki János 19. század elején épült klasszicista stílusú lakóháza, a római katolikus temetőben pedig a sírja található.

Érdemes átsétálni a hídon és az Újtelepi oldalról, az idén elkészült Rózsakertben megpihenve rápillantani a négytornyú városra, és a szelíden ringatózó hajómalmunkra.

A város szépségein túl a főváros közelsége is adja Ráckeve egyik vonzerejét. A kiköltözési hullám miatt mondják, hogy a főváros jön le Ráckevére. Másfél év alatt 600 fővel nőtt lakosai száma. 2010. második felében már meg is haladta a 10.000-et, és ezt még csak tetézi az a 2500-3000 nyaraló, aki csak idényjelleggel tartózkodik itt, teljesen beépítvén a Duna túlparti részét.

A természetes-és az épített környezet, a táj és a város harmóniája itt tartja és idevonzza az otthonra és a pihenésre vágyó embert.                 

A szomszédos települések közül is érdemes néhány látnivalót kiemelni:

Szigetbecse:

Tőzike Tanösvény

André Kertész Emlékház

Makád:

Helytörténeti Galéria

Lórév:

Zichy kápolna

Szigetújfalu:

Nemes Ferenc népi fafaragó kiállítóterme

Dömsöd:

Petőfi emlékház

Petőfi fája

A Ráckevei Ady Endre Gimnázium épületenergetika korszerűsítése KEHOP-5.2.9-16-2016-00119

adygimi 2 banner

Ráckevei integrált szociális város-rehabilitáció pályázat VEKOP-6.2.-15-2016-00004

banner szocrehab

Külterületi helyi közutak fejlesztése..." - VP6-7.2.1-7.4.1.2-16

eu videki tersegek

Fesztiválok 2018

fesztivalok 2018

A „Határtalanul!” program Kárpátaljai akcióprogram (HAT-17-04) pályázat

hatartalanul banner

Hasznos funkciók

Facebook

Értesítés

Ráckeve Város Önkormányzatának
Képviselő-testülete
2018. szeptember 27-én  (csütörtökön)
14.00  órakor ülést tart
amelyre tisztelettel meghívom.

Képviselő-testületi meghívó 2018. szeptember 27-ei ülésre

Pannon Voices koncert

Meghívó

plakat 1 verzio

Aktuális események

2018. szept. 07. - 08:00 - 00:00
Fegyó Béla 75 - kiállítás
2018. szept. 30. - 16:00 -
Monarchia koncert - Zene Világnapja
2018. okt. 06. - 18:00 -
A Pannon Voices Vegyeskar koncertje
2018. okt. 20. - 19:00 -
Ráckevei Vénusz Színház: Amíg az asszony alszik

Facebook értéktár

Online TV

A weboldal cookie-kat használ. Az “Elfogadom” gomb lenyomásával és az oldal használatával elfogadja őket.
Elfogadom