Savoyai kastély

A Ráckevei kastélyt a törökverő Savoyai Jenő herceg építtette, a barokk művészet hagyatékát őrző épület legértékesebb világi alkotás. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, az épület, a bécsi Belveder palotára hasonlít.
A kastély tömegformálása rendkívül mozgalmas és egyéni, Johann Lucas von Hildebrandt tervei alapján épült 1702-22 között. Alaprajza a francia Vauy-le Vicomte-i kastélyra, az épület, a bécsi Belveder palotára hasonlít. A barokk művészet hagyatékát őrző épület legértékesebb világi alkotása e kornak hazánkban.

Árpád MúzeumA múzeumalapítás gondolata először az 1870-es években vetődött fel, amikor Ludaics Miksa járásbíró magángyűjteményt hozott létre. A századfordulón, a gátépítési munkák során előkerült gazdag bronzkori régészeti leletek újra sürgették a múzeum fölállítását. Anyagi erők híján azonban csak igény maradt, mint ahogy a személyhez kötődő “Árpád-céh” által kezdeményezett múzeumalapítási kísérletből is csak magángyűjtemény született az 1930-as években. Babirák József halála után és a II. világháború zivatarában a gyűjtemény szétszóródott, pedig az anyag a községháza tanácstermében már látható volt. Az 1940-es évek második felében Tamássy Andor jegyző szorgalmazta a múzeumot, de eredménytelenül. 1953-ban Pataki Ferenc iskolaigazgató vezetésével folyt a gyűjtés, a Gimnáziumban pedig 1954-1955 folyamán Sáfár Sándor hozott létre értékes néprajzi gyűjteményt.

Árpád fejedelem szobra

A Savoyai-kastély melletti kis téren áll Szász Gyula alkotása, az egyetlen vidéki Árpád-szobor, amelyet az 1897-es millenniumi ünnepségek során avattak fel.
Tartóoszlopán Árpád fejedelmi címere, és a sziget népének ünnepét ábrázoló jelenet látható (Árpád fiának, Zsoltnak születését ünnepli a nép).

Árpád hídA ráckevei Árpád híd a Ráckevei-Soroksári Duna-ág legfontosabb hídja. A Csepel-szigetet köti össze az 51-es úttal.
A jelenlegi híd helyén eredetileg egy szétszedhető fahíd állt. Ráckeve városa az új, állandó jellegű vashíd építéséhez mintegy 100 000 koronás kölcsönt vett fel. A millennium évében készített hidat 1897. szeptember 26-án avatták fel.
A háromcsuklós ívhidat Zielinszky Szilárd tervezte, nyílása 66 m volt. A II. világháború idején, 1944. november 3-án a visszavonuló magyar csapatok felrobbantották. A szovjet katonák a hídfők mellett keskeny pontonhidat ácsoltak, ez szolgálta az átkelést az 1948-49-es újjáépítésig, melynek során egy szegedi közúti Tisza-híd roncsait is felhasználták.
A híd a mai állapotát az 1993-94-es átépítéssel nyerte el, melyet a Közgép Zrt. végzett.
Szöveg forrása: http://www.kisdunainagyhajok.hu

Hősök szobra

Az első világháborús hősi emlékmű 1931-ben készült.
A háborúban elesetteknek név szerint nyújt kegyeletet.
„A magyar múlt megjelenítése”
A sebesült katona mellett, gyakran nem a bajtársak, hanem a múlt és jelen harcainak folytonosságát bizonyítandó, történelmünk győztes katonái állnak. A katonaalak mellett Lehel vezért kürtjével ábrázolja. Gyakori volt az emlékműveknél az ország történetéből vett héroszok megjelenítése.

János Vitéz díszkút

Az 1900 évek elején megszűnt artézi kút területére épült 1999-ben a János Vitéz Díszkút, mely Markolt György szobrászművész alkotása. A díszkút létrejöttének alapját egy legenda képezi, miszerint Petőfi, a János Vitéz alakját egy ráckevei jobbágyfiúból lett huszárkapitányról, Horváth Nepomuki Jánosról mintázta. A díszkút tetején János Vitéz és Iluska alakja látható.

Nepomuki Szent János szobor

XVIII. századi barokk szobor, szépen ívelő talapzatának szélein akantuszlevél dísz, a Szent jobb karján és lábánál angyalka látható. Ezt a katolikus szentet a vízenjárók, a molnárok és a hajósok választották védőszentjüknek.
A városon átvezető főút mellett (a Lórév felé vezető leágazás mellett) szabadon álló, nagyméretű talapzaton emelkedő szobor. A szobrot az 1778-i visitatio már említi. A szobor alépítménye összetett, alul négyszögű talapzaton nyugszik, melyet körben, abba becsapolva, kovácsoltvas kerítés övez. Fölötte kocka formájú, vakolt és festett oldalú alapon emelkedik a profilozott lábazattal kialakított, íves oldalú, sarkain átforduló, felfelé kúszó akantuszlevelekkel díszített szoborbázis.
A bázist felül erős kiülésű, egyszerűen tagolt, félhenger és lemeztagokkal kiképzett párkánylemez zárja. A nagyméretű szobor felhőgomolyból emelkedik ki. A felhőgomolyra puttófejeket applikáltak, amelyek a restaurálás előtt nem voltak a szobron.
A szent szobra jobb oldalához egész alakos angyal figurája kapcsolódik. Festetlen, nyers kőszínnel jelenik meg. A fej körül glória található.

Régi városházaA városképi jelentőségű, magyaros, szecessziós elemeket mutató tűztornyos, alföldi típusú városháza 1901-ben épült a középkori városháza helyére. Építését Lőrincz István főjegyző szorgalmazta. A város 220 ezer koronás kölcsönt vett fel a megépítéséhez. Az épület rekordsebességgel, egy év alatt készült el. Ráckevét négytornyú városnak is nevezik, hiszen szinte mindenhonnan látszik a régi Városháza tűztornya, valamint a három templomtorony.
A városháza bejáratát két oldalról kovácsoltvas lámpa, a hangsúlyos középhomlokzatot pedig három nagy kettős ablak díszíti. Az épület előtt a járdán szép kidolgozású kandeláberek állnak. Kovácsoltvas erkélyes tűzjelző tornya messziről felhívja magára a figyelmet. Innen pazar körpanoráma tárul elénk, amelyet különleges élmény közel 40 méteres magasságból megtekinteni.

Római őrtorony

Kiskunlacháza felé, a határban áll egy feltehetően volt Római őrtorony maradványaira újjáépített torony, melyről sajnos az emléktáblát leverték, írásos említése pedig nem fellelhető.

Vámház – A ráckevei Árpád híd város felőli oldalán található a neobarokk stílusban, 1932-ben épült Vámház. A vámházon eredetileg az út felől volt a bejárat. “Széchenyi István, mint királyi biztos irányította az Al-Duna szabályozását, a dunai gőzhajózás beindítása és a hidak használatához bevezette hídpénz fizetését. Az eredeti bejárata a híd felőli oldalon volt, de a kaput és a köríves ablakot közlekedésbiztonsági okok miatt megcserélték az 1980-as években. Akkor kiegészítették egy kis terasszal, ahol nyáron akváriumot, Dunai halakat és halászati eszközöket mutattak be. Az alagsorban lángos sütő működött.” 2007-ben az Önkormányzat felújította és jelenleg az épületben a II. világháború ráckevei katonai és polgári áldozatainak tiszteletére emlékhelyet alakítottak ki, illetve II. világháborús ereklyék gyűjteményét kívánják bemutatni. Építője Sebestyén Artúr (Pest, 1868 – Bp., 1943. 12.07.) építész volt, kinek fő műve a Sterk Izidor és Hegedüs Ármin építészekkel együtt alkotott bp.-i Gellért Szálló és fürdő (1909 – 1918), majd később ennek Hullámfürdője (1927). Külföldön is több épülete került kivitelezésre (Moziépület Szófiában és Ruszéban, lakóházak Odesszában, hullámfürdő Bukarestben).

Ács Károly Művelődési Központ

Műemlék jellegű épület
Egykori „FEKETE SAS” Vendégfogadó.
Épült a XVI.században reneszánsz stílusban, átépítve barokk stílusban a XVIII. században, bővítve a XX. században.

Keve Galéria

Átépített középkori épület, lefaragott reneszánsz ajtókerettel, és kis reneszánsz ablak kőkerettel.
Egyik termében színes csempéjű, Zsolnay cserépkályha látható. Egész évben különböző kortárs képzőművészeti kiállítások színhelye.

Hajómalom 

Magyarországon az utolsó működő hajómalom Ráckevén található. 2007-ben, példátlanul lelkes összefogás keretében helyiek láttak neki, hogy a városnak, a ráckevei molnárcéhnek, valamint a vízimolnár mesterségnek méltó emléket állítsanak. Felszerelésének nagy részét hullámsírba merült elődjéről mentették ki. Hatalmas erőfeszítések után a hajómalom végül elkészült, hogy egyetlen helységben összefoglalja és bemutassa a magyarországi vízimolnárok örökségét.